Tehát lehet, hogy egy kérdezőbiztos 100 címre becsönget, de csak egy helyen töltik ki a kérdőívet. Tehát egy 100 fős mintához 10000 lakásba kell becsöngetnie. A válaszadási arány ez esetben 1%. Az interneten úgyan az ez a helyzet. Rengetegen látják a kérdőív felhívására buzdító bannert, edm-et, de ehhez képest csak kevesen töltik ki. (Ha hosszú, akkor sokan félben is hagyják a kitöltést). Itt a nagykérdés ugye az, hogy a demográfiai tényezők mellett (ezt problémát súlyozással könnyen meg lehet oldalni) eltérnek-e a kitöltők a nem kitöltőktől a vizsgálat tárgyát illetően? Például, ha politikai kutatásoknál 1%-os lenne a válaszadási arány, akkor akár nagy meglepetés is lehet az előrejelzés és az eredmény között. Persze vannak olyan területek, ahol a válaszadási arány kevésbé számít, de ezzel az a gond, hogy nehéz megmondani látatlanban, hogy hol és mennyire is fontos.

A gyakorlatban a válaszadási arány példától említettől azért jóval magasabb: 10%, 20%, 30%, 40%…… Az 50-70% válaszadási arány egyes felmérések esetében akár minimum követelmény is lehet, de ez esetben jóval több költségre kell számítani. Ezzel arra akartam rávilágítani, hogy a módszertani kérdések és azok szigorú betartása fontos szempont a felmérések pontosságát illetően.