Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)

Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)

Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. Tovább »