Hazai csiripelők

A Twitter egyre inkább kezd „hot” témává válni itthon is, ahogyan komoly ügyek és bejelentések kiindulópontjává válik. Ahogyan Konrád is mondta, nem a hazai használók számossága a lényeg, hanem az, hogy kik használják a szolgáltatást, hiszen rajtuk keresztül jut el az információ a tömegekhez. De mégis, számszakilag mit tudunk a hazai csiripelőkről?

A hazai csiripelőkkel kapcsolatban két adatforrásra támaszkodhatunk, az egyik a gemius/Ipsos Audience szoftver panele, a másik pedig a legrégebbi hazai Twitter mashup, a Turulcsirip.hu által gyűjtött statisztika.

Az előbbi adattal az a gond, hogy a Twitter oldal hazai látogatóiról szolgáltat adatokat, nem pedig a szolgáltatás használóiról. Ez azért nagyon torz adat, mert a Twitter látogatóinak zömét nem a használók, hanem a “nézelődők”, ezen belül is a főként keresőből, alkalmilag érkezők teszik ki. Ezen kívül a Twitter esetében nagyon jelentős a különféle kliensek használata, a hardcore userek legtöbb esetben nem a Twitter oldalon posztolnak.

Ha a Twitter tényleges hazai használata érdekel bennünket, akkor a hazai Twitter mashup belső statisztikái sokkal többet mondanak, mint a Twitter.com hazai látogatóiról szóló közönség adatok.

(Voltak persze megkérdezések is a témában, pl. a Webisztánon és a Terepnaplón, de ezek adatait a mintavétel módjára és/vagy a válaszadók számára való tekintettel legalábbis fenntartásokkal érdemes kezelni.)

A hazai Twitter használattal kapcsolatban Tóth Benedektől, a Turulcsirip.hu fejlesztőjétől kértünk és kaptunk információkat.

Jelenleg naponta 4.500, hetente 8.500, havonta összesen 12.000 hazai felhasználó csiripel, s naponta átlagosan 34.000 csirip keletkezik. Az olvasók száma ennek sokszorosa, s meglepően nagy azoknak a száma, akik rendszeresen visszajárnak, de nagyon keveset írnak. (Egyébként a Turulcsiripen az elmúlt 30 napban közel 300.000 egyedi látogató fordult meg.) Az aktív felhasználók 91%-a napi több csiripet ír, s kb. egy tucat (jellemzően automata vagy spam) fiók ír 100-nál több csiripet. Ami a csiripen megjelent tartalmak újraközlését illeti, a csiripek mindössze 4,5%-a retweet. Az aktív felhasználók 12%-a használja heti jelleggel ezt a funkciót.

Egy hazai csiripelő átlagosan 18 fiókot követ, de ha a napi szinten aktív felhasználókat nézzük, ez a szám akkor is csak 25, azaz a mass-follow egyáltalán nem jellemző. Ez az eloszlás eléggé egyenletes, mindössze 615 olyan hazai felhasználó van, akinek 100-nál több a követője. Ami érdekes, hogy 4-5 fős „baráti társaságok” adják az aktív felhasználók zömét.

A csiripelők földrajzi helye egyébként a csiripmapen követhető, ami szintén a Turulcsirip adataira épül, s bár Benedek szerint torz, a heavy usereknél megszokott eloszlásokat azért mutatja.

A hazaiak közül a legtöbb hazai követője a következő felhasználóknak van:

  1. LindaZimany
  2. hh
  3. ederkrisztian
  4. angelday
  5. doransky
  6. Winklair
  7. ba78
  8. sorozatjunkie
  9. kristofsteiner
  10. ttophun

Számos hazai céges felhasználó is jelen van a Twitteren, elsősorban híroldalak, blogok és kkv-k. A médiacégek szinte egytől egyig fent vannak. Ugyanakkor Benedek felhívta rá a figyelmet, hogy „a legtöbb céges Twitter account koncepciótlan, ritkán és rosszul használt, s alig néhányan követik. Néhány pozitív példaként a T-Mobile, a Magyar Televízió, a Viasat 3 (bár ők kicsit leálltak), a Vatera (kampány jelleggel), a kiadó kocsma és a pastramibp (akik a napi menüt posztolják, ami egyszerűnek tűnik, de működik) felhasználókat említhetjük”.

Az újdonságok, érdekességek, akciók, kuponok közlése, a visszajelzések gyűjtése és felhasználói vélemények real-time figyelése mellett a Twittert ügyfélszolgálati céllal is használhatják a cégek, aminek egy nagyon jó példája esett meg velem. Aki esetleg lemaradt volna róla, a lúzerségem telefonom automatikus frissítései miatt tetemes roaming díjam keletkezett, és egy irdatlan telefonszámla kifizetése után, amikor azt hittem, végre vége a dolognak, egy újabb érkezett. A csiripes panaszkodás vége az lett, hogy a hivatalos T-Mobile felhasználó közbenjárásával méltányosságból elengedték a teljes roaming díjam több mint ötödét.

@tmobilehungary

A jó példák mellett azonban számos probléma is adódhat, aminek a nagyvállalati „túlszabályozás” az oka. „Általában nincs olyan felelős személy, aki döntsön arról, hogy legyen-e egyáltalán fiók és ha lesz is, senki sem akarja csinálni, senki sem kéri számon.” – foglalta össze a helyzetet Benedek.

A túlszabályozás persze inkább abban fogható meg, hogy a közösségi média policy-k hiánya miatt nincs olyan felelőse a fióknak, aki a közegnek megfelelő gyorsasággal és rugalmassággal tarthatná a kezében a kommunikációt anélkül, hogy felsőbb szinteken kellene megfuttatnia a csiripeket. Azaz a hagyományos kommunikációs szabályok vonatkoznak ezekre a csatornákra is, ami ebben a közegben teljesen életszerűtlen. A Vodafone esetében pont emiatt fordulhatott elő, hogy a cég hivatalos álláspontjával ellentétes csirip „csúszott ki”.

Benedek elmondása szerint „a kkv-knál két típusbetegség van, az egyik a blog puszta befűzése, a másik véglet pedig a túlaktivitás, amikor a cégből valaki amúgy is twitterezik és nagyon agresszíven nyomja a dolgot. Offtopic témákkal van tele a hivatalos fiók, de rutin dolgok problémásak.”

Kíváncsiak voltunk még arra is, hogy mely brandek nevét említették a hazaiak a legtöbbször az elmúlt hónapban, a T-Mobile-Vodafone ügy azonban ezt a kérdést értelmetlenné tette.

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!

“Hazai csiripelők” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. A minap hallgattam egy For Immediate Release podcastot, és ott is felvetették, hogy problémát okoz számszerűsíteni a dolgokat e tekintetben, mivel sokkal többen használnak különféle klienseket, mint magát az oldalt. Szóval ez nem csak itthon gond.

    Érdekes lenne egy bejegyzés arról, hogy az emberek többsége hogyan használja a Twittert itthon. Olvastam az említett megkérdezéseket és azok eredményeit, de talán más szempontokat is meg lehetne vizsgálni.

    Pár hónapja naponta nézem, hogy kik regisztráltak itthon. A fiatalok körében megfigyelhető, hogy többségük felhasználóneve becenevükből és egy, vagy több szám kombinációjából áll (külföldön némi gyanakodással tekintenek arra a felhasználóra, aki számot használ a nevében, mivel sok esetben spammelő az illető). Sokan úgy gondolják, hogy a “Mit csinálsz?” kérdésre “kell” válaszolniuk – legalábbis, a csiripeket elnézve. Így aztán többségében triviális dolgokat írnak be. Amivel jelzem semmi baj nincs, mindenki úgy használja ahogy akarja, csak épp így egy idő után úgy gondolják, hogy ennek nincs sok értelme és utána már csak hébe-hóba csiripelnek. Ráadásul, ha őket kérdezi meg valaki, hogy “Mi az a Twitter?”, akkor jönnek a válaszok, hogy “Hülyeség”, “Nincs sok értelme”, stb. Kevesen olvasnak utána, hogy mire jó/használható maga a Twitter, pedig magyar nyelven is írtak róla már eleget.

    Angol nyelvű forrás a témában: [pdf] O’Reilly Radar Report: Twitter and the Micro-Messaging Revolution: Communication, Connections, and Immediacy—140 Characters at a Time (51 oldal, de megéri – igaz még 2008 novemberében íródott)
    http://bit.ly/6xKRFs

  2. Érdekes kis összeállítás!
    Lehetne kérni még egy számadatot? Replay és új csiripek arányára lennék még kíváncsi.
    Néha azt veszem észre, hogy bizonyos emberek “eltűnnek” aztán a fiókjukat megnézve jövök rá, hogy az utóbbi időben több volt a replay csirip (amit ugye nem látok mert olyannak csiripel akit nem követek).

  3. @connor: Használd a turulcsiripet vagy valami hasonló klienst, ami mutatja a követett emberek minden csiripjét, a replay-okat is

  4. Konrád is azt boncolgatta, h egy kicsi, de annál hangosabb közösség van jelen a twitteren. Érdekes lenne látni azt is, hogy ez mennyire igaz (akár annál a 645 főnél). Valóban aktívabbak az átlagnál, pl. blogolást, facebook, tumblr és más közösségi közegekben való mozgást tekintve? Lehet-e összefüggés az aktív twitter használat és más oldalakon való aktív tartalom előállítás/továbbosztás/mozgósítás között?

    Mert ha igen, akkor nem csupán egy szolgáltatásra épülő közösségről beszélünk, hanem annál jóval többről.

  5. Jó írás!
    3 különböző fióknévvel vagyok fent a Twitteren, 3-féle csiripelési “mintázattal”, de összességében kevés csiripeléssel. Az egyik fiókkal csak külföldi szakmai twitterezőket követek. Náluk nem fordulhat elő, hogy alpári kifejezéseket nyomjanak be a Twitterre, ellenben nagyságrendekkel több az értékes tartalomra mutató link… Itt pedig a toplistában szereplők is nyugodtan megteszik…

Ne tartsd magadban a véleményedet!