A Twitter egyre inkább kezd „hot” témává válni itthon is, ahogyan komoly ügyek és bejelentések kiindulópontjává válik. Ahogyan Konrád is mondta, nem a hazai használók számossága a lényeg, hanem az, hogy kik használják a szolgáltatást, hiszen rajtuk keresztül jut el az információ a tömegekhez. De mégis, számszakilag mit tudunk a hazai csiripelőkről?

A hazai csiripelőkkel kapcsolatban két adatforrásra támaszkodhatunk, az egyik a gemius/Ipsos Audience szoftver panele, a másik pedig a legrégebbi hazai Twitter mashup, a Turulcsirip.hu által gyűjtött statisztika.

Az előbbi adattal az a gond, hogy a Twitter oldal hazai látogatóiról szolgáltat adatokat, nem pedig a szolgáltatás használóiról. Ez azért nagyon torz adat, mert a Twitter látogatóinak zömét nem a használók, hanem a “nézelődők”, ezen belül is a főként keresőből, alkalmilag érkezők teszik ki. Ezen kívül a Twitter esetében nagyon jelentős a különféle kliensek használata, a hardcore userek legtöbb esetben nem a Twitter oldalon posztolnak.

Ha a Twitter tényleges hazai használata érdekel bennünket, akkor a hazai Twitter mashup belső statisztikái sokkal többet mondanak, mint a Twitter.com hazai látogatóiról szóló közönség adatok.

(Voltak persze megkérdezések is a témában, pl. a Webisztánon és a Terepnaplón, de ezek adatait a mintavétel módjára és/vagy a válaszadók számára való tekintettel legalábbis fenntartásokkal érdemes kezelni.)

A hazai Twitter használattal kapcsolatban Tóth Benedektől, a Turulcsirip.hu fejlesztőjétől kértünk és kaptunk információkat.

Jelenleg naponta 4.500, hetente 8.500, havonta összesen 12.000 hazai felhasználó csiripel, s naponta átlagosan 34.000 csirip keletkezik. Az olvasók száma ennek sokszorosa, s meglepően nagy azoknak a száma, akik rendszeresen visszajárnak, de nagyon keveset írnak. (Egyébként a Turulcsiripen az elmúlt 30 napban közel 300.000 egyedi látogató fordult meg.) Az aktív felhasználók 91%-a napi több csiripet ír, s kb. egy tucat (jellemzően automata vagy spam) fiók ír 100-nál több csiripet. Ami a csiripen megjelent tartalmak újraközlését illeti, a csiripek mindössze 4,5%-a retweet. Az aktív felhasználók 12%-a használja heti jelleggel ezt a funkciót.

Egy hazai csiripelő átlagosan 18 fiókot követ, de ha a napi szinten aktív felhasználókat nézzük, ez a szám akkor is csak 25, azaz a mass-follow egyáltalán nem jellemző. Ez az eloszlás eléggé egyenletes, mindössze 615 olyan hazai felhasználó van, akinek 100-nál több a követője. Ami érdekes, hogy 4-5 fős „baráti társaságok” adják az aktív felhasználók zömét.

A csiripelők földrajzi helye egyébként a csiripmapen követhető, ami szintén a Turulcsirip adataira épül, s bár Benedek szerint torz, a heavy usereknél megszokott eloszlásokat azért mutatja.

A hazaiak közül a legtöbb hazai követője a következő felhasználóknak van:

1. LindaZimany
2. hh
3. ederkrisztian
4. angelday
5. doransky
6. Winklair
7. ba78
8. sorozatjunkie
9. kristofsteiner
10. ttophun

Számos hazai céges felhasználó is jelen van a Twitteren, elsősorban híroldalak, blogok és kkv-k. A médiacégek szinte egytől egyig fent vannak. Ugyanakkor Benedek felhívta rá a figyelmet, hogy „a legtöbb céges Twitter account koncepciótlan, ritkán és rosszul használt, s alig néhányan követik. Néhány pozitív példaként a T-Mobile, a Magyar Televízió, a Viasat 3 (bár ők kicsit leálltak), a Vatera (kampány jelleggel), a kiadó kocsma és a pastramibp (akik a napi menüt posztolják, ami egyszerűnek tűnik, de működik) felhasználókat említhetjük”.

Az újdonságok, érdekességek, akciók, kuponok közlése, a visszajelzések gyűjtése és felhasználói vélemények real-time figyelése mellett a Twittert ügyfélszolgálati céllal is használhatják a cégek, aminek egy nagyon jó példája esett meg velem. Aki esetleg lemaradt volna róla, a lúzerségem telefonom automatikus frissítései miatt tetemes roaming díjam keletkezett, és egy irdatlan telefonszámla kifizetése után, amikor azt hittem, végre vége a dolognak, egy újabb érkezett. A csiripes panaszkodás vége az lett, hogy a hivatalos T-Mobile felhasználó közbenjárásával méltányosságból elengedték a teljes roaming díjam több mint ötödét.

A jó példák mellett azonban számos probléma is adódhat, aminek a nagyvállalati „túlszabályozás” az oka. „Általában nincs olyan felelős személy, aki döntsön arról, hogy legyen-e egyáltalán fiók és ha lesz is, senki sem akarja csinálni, senki sem kéri számon.” – foglalta össze a helyzetet Benedek.

A túlszabályozás persze inkább abban fogható meg, hogy a közösségi média policy-k hiánya miatt nincs olyan felelőse a fióknak, aki a közegnek megfelelő gyorsasággal és rugalmassággal tarthatná a kezében a kommunikációt anélkül, hogy felsőbb szinteken kellene megfuttatnia a csiripeket. Azaz a hagyományos kommunikációs szabályok vonatkoznak ezekre a csatornákra is, ami ebben a közegben teljesen életszerűtlen. A Vodafone esetében pont emiatt fordulhatott elő, hogy a cég hivatalos álláspontjával ellentétes csirip „csúszott ki”.

Benedek elmondása szerint „a kkv-knál két típusbetegség van, az egyik a blog puszta befűzése, a másik véglet pedig a túlaktivitás, amikor a cégből valaki amúgy is twitterezik és nagyon agresszíven nyomja a dolgot. Offtopic témákkal van tele a hivatalos fiók, de rutin dolgok problémásak.”

Kíváncsiak voltunk még arra is, hogy mely brandek nevét említették a hazaiak a legtöbbször az elmúlt hónapban, a T-Mobile-Vodafone ügy azonban ezt a kérdést értelmetlenné tette.