Érdekes tanulmányba botlottam a közelmúltban, ami pontosan az olyan típusú fogyasztókkal foglalkozik, amilyen én is vagyok. Akik bizonyos termékekre az átlagnál többet költenek, akiknek időnként jól esik egy kicsit tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér, azaz megvenni olyan dolgokat, amik éppen hogy beleférnek a „költségvetésbe”. A magam részéről egyetemistaként még egy Levi’s farmer is ebbe a kategóriába tartozott, néhány évvel később viszont már egy gamer laptop vagy egy New York-i túra lett ilyen kigazdálkodható „határeset”. (Akik komoly eladósodásokat vagy hó végi éhezéseket is bevállalnak egy-egy áhított prémium cikkért, azok már kívül esnek a tanulmány keretein.) Tovább »