A mai napon volt szerencsém részt venni A jövő médiája konferencián, ahol az alábbiakat próbáltam 25 percbe belesűríteni.
A közösségi média… NAGY, itthon elsősorban az alábbi három területen:
- közösségi oldalak: rch 84% (a teljes lakosságban 40%), 3,4 millió valós felhasználó (iwiw.hu, facebook.com, myvip.com, hotdog.hu, network.hu, myspace.com, hi5.com, baratikor.com, myclub.hu),
- videómegosztók: rch 68% (a teljes lakosságban 32%), 2,8 millió valós felhasználó (youtube.com, indavideo.hu, videa.hu, vimeo.com, video.google.com),
- blogok: rch 55% (a teljes lakosságban 26%), 2,2 millió felhasználó (blog.hu, freeblog.hu, blogter.hu, mommo.hu, twitter.com, blogger.com, blogol.hu, b13.hu).
Forrás: Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2010-06 (15+ belföldi közönség)
A netezéssel töltött idő 15%-át közösségi oldalakon töltjük, hasonlóan nagy szeletet csak a Google kereső szakít még ki. (Forrás: gIA, 2010-06)
Az egy látogató által a közösségi oldalakon eltöltött átlagos idő havonta közel 10 és negyed óra, a nők esetében több mint 11 és fél óra, a 15-24 évesek körében pedig közel 16 és negyed óra. Az egy látogató által eltöltött idő alapján a top tartalmak és szolgáltatások között elsősorban játék oldalakat, hírgyűjtőket, társkeresőket, videómegosztókat és az Index címlapot találjuk a közösségi oldalak és a Google mellett. (Forrás: gIA, 2010-06)
A három nagy közösségi oldal közül egyedül a Facebook növekszik. Az iWiW telítettséget ért el, napi 1,2-1,3 millió egyedi látogatóval stagnál (forrás: Webaudit). A MyVIP 2010 elejétől kezdve hanyatlik, míg januárban még átlagosan napi 600 ezer egyedi látogató kereste fel, addig augusztusban már csupán 420 ezer (forrás: Webaudit).
A Facebooknak globális szinten 500 millió felhasználója van, akik közül naponta csaknem 65 millióan „lájkolnak”. A hazai felhasználók száma a belső hirdetési rendszer adatai szerint átlépte az 1,8 milliót. A gIA júniusi adatai alapján a Facebookra látogató, 15 évnél idősebb hazai felhasználók száma még magasabb, közel 2,3 millió.
A közösségi média és a közösségi oldalak az élet egyre több területére terjeszkednek ki.
Mi motiválja a belépést, miért használjuk?
- baráti kapcsolatok fenntartása
- új barátok szerzése
- szociális nyomás (mindenki ott van)
- szórakozási vágy stb.
Egy amerikai tanulmány szerint a 18-34 éves nők egyharmada még reggel a fürdőszobába látogatás előtt, első tevékenységként a Facebookot ellenőrzi.
Mi a személyes haszon mindebből?
- folyamatosan képben lehetünk, hogy kivel mi történik (Facebook újítás augusztusban: értesítést kérhetünk pl. kiválasztott barátok státuszfrissítéseiről)
- nem maradunk le az új kapcsolatokról, gyermekáldásról, arról, hogy ki hol járt nyaralni
- egyre több rendezvény szerveződik a közösségi oldalakon (augusztus közepe óta már az iWiW-en is elérhetők az események)
Platform szinten is egyre több helyen használjuk:
- mobil: Facebook – 150 millió felhasználó
- táblagépek (iPad)
- tévé: online szolgáltatások, közösségi elemek beépülése a multimédiás tévékbe (Samsung, LG)
A közösségi szolgáltatások „össze vannak drótozva”, aminek alapja lehet pl. a Facebook vagy Twitter autentikáció használata és az ezen keresztül történő megjelenés az aktivitásfolyamban. Szintén ide kapcsolódnak a feljövőben lévő helyalapú szolgáltatások, amelyek segítségével konkrét helyhez kötődően oszthatjuk meg, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mi a véleményünk, mit ajánlunk (pl. Foursquare és Facebook Places).
A Facebook – bár kevesebb forgalmat terel a híroldalakra, mint a keresők – a legnagyobb „hírolvasó” alkalmazás az amerikai piacon. Ezzel megelőzi például a Google Newst. Ez éppen elég ok arra, hogy a híroldalak komolyan vegyék és a tartalmaikat minél könnyebben megoszthatóvá tegyék. Akit az érdekel, hogy éppen milyen hír pörög a Facebookon, számos oldalról tájékozódhat.
A hagyományos média persze nem csupán forgalom terelésre használhatja, hanem témák felkutatására is. Egy amerikai tanulmány szerint az (ottani) újságírók 65%-a keres sztorikat közösségi oldalakon.
Amellett, hogy hírforrás, számos egyéb előnye is lehet a közösségi médiának a hagyományos médiumok számára mint
- támogató eszköz (forgalom generálás megosztással és like-kal + ismertség építés),
- közösségteremtő eszköz (médiumokhoz kapcsolódó közösségek, hírek/közvetítések megvitatása) és
- sales eszköz (pl. előfizetés értékesítés).
A közösségi oldalak a közvetlen értékesítésnek is teret adhatnak, bizonyos cégek kifejezetten ilyen e-commerce megoldások kialakítására szakosodtak. Ez jelentheti például azt, hogy közvetlenül az aktivitás feedből vásárolható újság előfizetés, vagy a magazin tartalmai a hirdetésekkel együtt megjelennek.
A Facebook egyébként nem csak a „legnagyobb hírolvasó”, de a videónézők számát tekintve a 4. legnagyobb „videós” site is az USA-ban.
Mindezzel a médiafogyasztás egyre inkább közösségi élménnyé válik. A 3 képernyő pedig egyesíti a közösségit, a mobilt és a real-time-ot, és helytől független, on-demand médiafogyasztást biztosít. A hasonló érdeklődésű felhasználók a világ minden pontjáról összekapcsolódhatnak. Tartalomszolgáltatói oldalról hasonlóan fontos, hogy a különböző közösségi szolgáltatások beépítése tovább szélesíti az adott tartalommal elérhető fogyasztók körét.
Közösségi médiával összedrótozott közvetítések:
- Obama beiktatása 2009. januárjában (összesen 21,3 millió néző – 1,3 millió konkurens néző, 600 ezer+ státusz frissítés, percenként 4 ezer ember kommentelt a Facebook CNN feedben)
- Jacko temetése 2009. júliusában (összesen 9,7 millió néző – 781 ezer konkurens néző)
- Díjátadók, gálák – pl. Oscar-díjátadó 2010. márciusában
Mire használhatják a hirdetők/brandek? (Forrás: Charlene Lee-Josh Bernoff: Groundswell, részletes infók egy korábbi posztunkban)
1. hallgatás/megfigyelés (kutatás): a fogyasztói párbeszédek monitorozása és insight-ok gyűjtése
- saját közösségek létrehozása
- közösségi média monitoring
- hazai monitoring szolgáltatások: Buzzmirror (Revision), Brand Tracker (Bizart), Brand Monitor
- nemzetközi monitoring szolgáltatások: Nielsen BuzzMetrics, Kantar Media Cymphony
2. beszélgetés (marketing): részvétel a kétirányú párbeszédben és annak ösztönzése
- vírusvideó
- blog
- közösség létrehozása
- részvétel felhasználói közösségekben
3. ösztönzés/stimulálás (sales)
- szóbeszéd (word-of-mouth) generálás
4. támogatás (support): annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók egymást támogassák
- közösségi fórumok
- wikik
5. felkarolás (fejlesztés): a termékek és szolgáltatások javítása a felhasználók bevonásával
A reklámköltés kevésbé követi a felhasználói szokások változását, azaz nem vándorol az elért közönséggel és az eltöltött idővel arányosan a közösségi médiába. A közösségi oldalakon megjelenő hirdetésekre 2009-ben nemzetközi szinten 2,53 milliárd dollárt költöttek a hirdetők az eMarketer becslése szerint. (Összehasonlításképpen a teljes globális reklámköltés 55,2 milliárd dollár volt 2009-ben szintén az eMarketer szerint.) Érdemes megemlíteni, hogy a közösségi oldalakon tett céges aktivitások sok esetben nem fizetett hirdetések, hanem alkalmazások, illetve saját közösségek, melyeket esetleg egyáltalán nem is támogat hirdetés az adott oldalon. (Lásd még az online tevékenységek vs. a hirdetések befogadása ábrát a Power of Digital prezentáció 59. oldalán.)
Ha egy kampány akár csak részben közösségi elemekre épül, legtöbb esetben szüksége van hagyományos médiatámogatásra (beleértve az olyan hagyományossá vált online eszközöket is, mint a display vagy a keresőhirdetés), hogy értesüljenek róla a felhasználók, csatlakozzanak, részt vegyenek. Ha már beindult a dolog, akkor akkor a folyamat öngerjesztővé válhat, de el kell érni előtte azt az ismertségi és aktivitás szintet, ami ezt lehetővé teszi. Egy nemrég publikált tanulmány rámutatott, hogy általában azok a közösségi kampányok, amelyeknek erős hagyományos hirdetési hátszelük is van, sikeresebbek, mint a kisebb médiabüdzsével támogatott társaik.
Itthon a közösségi médiás kampányok kezdeti stádiumban vannak, amit az is bizonyít, hogy még a telco cégek is csak néhány ezres tagságú Facebook oldalakkal operálnak. Ha van átgondolt stratégia és legalább alap szintű mérés, az már a jobbik eset. A közösségi médiás elérhetőségek viszont egyre többször jelennek meg hagyományos kreatívokon.
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
Talán a személyes haszonnal kapcsolatban lehetne még megemlíteni azt, hogy ezek a site-ok (illetve a felhasználók networkjének tagjai) tartalomszűrőként is funkcionálnak, másrészt pedig a tartalomfogyasztáson, megosztásokon, like-okon stb. keresztül az önkifejezésnek is teret adnak.
Sajnálom, hogy a prezentációban a moobilcégek közösségi média összehasonlításából a djuice kimaradt…
@Gábor Ez csak egy felvillantás volt telcós példákkal. A Djuice mellett jó lett volna a Voda felelősségvállalást is feltenni, az több lájkot kapott, mint a hivatalos T-s oldal.
Ne haragudj Ingrid, ezzel nem értek egyet :) A djuice mobilszolgáltatásról szól, mellette van egy myLife program, amitől szebb és jobb a fiataloknak. Ettől függetlenül a djuice fő profilja a mobil távközlés. A Voda felelősségvállalás oldala a néven kívül nem kapcsolódik távközléshez. Ezért van helye a külön mobilmárka külön oldalának a prezentáció végén látható összehasonlításban (és ezért nincsen helye a felelősségvállalós oldalnak). A djuice közösségi jelenléte/eredménye abból a szempontból is érdekes, ha az előfizetők számának (~piaci részesedés) és a rajongók számának arányát nézzük (persze, ha ezt néznénk, nyilván 100 más feltételt vizsgálhatnánk) ezért inkább csak érdekességként említem.
@Egyed Gábor
Szerintem tökéletesen elég volt a három hazai szolgáltatót felvillantani a preziben, még akkor is, ha az egyik a szolgáltató történetesen több márkanevet is használ. Talán igazad lenne, ha ez a prezi a hazai mobilszolgáltatók közösségi médiás jelenlétéről szólna, de mivel itt nem erről van szó, ezért a kommented picit erőltetettnek érzem.
@Márk: oké, szerintem rendeltetésszerűen használjuk a blogot, elolvastuk a cikket, a kommentekben jelezzük, ha valami tetszik vagy kifogásoljuk. Hogy ez a részlet az egyetlen kritikus észrevétel, az rögtön lehet dicséret a szerzőnek! Viszont erre a kérdésre fókuszálva: Mo-n 6 féle mobilos identitású ember sétál, T-s, telenoros, vodás és djuice-os – postafonos és Red Bull-os. Ezekből 4 márka üzemeltet önálló közösségi oldalt, igyekszik megkülönböztetni magát és pozitív eredményeket elérni. Ebben az esetben a „hazai telco szektor szemezgetése” esetén a 4-ből 3 telco oldal említése szerintem nem szerencsés. Különösen a preziben nem szereplő mobilmárka közösségi erejére/jelenlétére… én szóltam! ;)
Kedves Gábor,
érdekes olvasni, amit írsz, érdekes látni, belülről hogyan látod a mobilos világot. Én ha körülnézek azt látom, hogy három mobil szolgáltató van, a hétköznapi nevük pedig Westel, Pannon és Voda. Igaz, a fiatalabbak számára ez már Voda, T-Mobile és Pannon. Más nincs, csak márkák, ezeken belül. Meg ugye a Pannonból valami elbaszott módon Kék Norvég lett, ahogy korábban a Westel is ment értelmezhetetlenül a kukába. (Hogy miért gondolom fölöslegesnek a nvváltást, azt máshol szívesen elmesélem).
Szóval bár bentról lehet, hogy 6 féle mobilos identitású ember van, de ezzel azért maguk a felhasználók IMHO nincsenek tisztában. Legalábbis azok egy jelentős része.
Innentől kezdve pedig bár lehet külön kiemelni minden egyes brand-nek a kommunikációját, de akkor a fenti írás valami egészen másról szólna, nem?
(A fenti, élektől nem mentes véleményem oka egyrészt a hazai mobilos cégek furcsa hozzáállása, amely szerint a reklám kommunikáció fontosabb az ügyfélkezelésnél, valamint az a tény, hogy a hozzászólásaidat valamilyen perverz módon inkább éreztem önigazoló önreklámnak, mintsem érdemi hozzászólásnak.)
@Egyed Gábor
Konrádnál sokkal visszafogottabban próbáltam érzékeltetni, hogy nem éppen megnyerő, ha egy szakmai fórumon, erőltetetten reklámozni próbál valaki.
A preziben arról volt szó, hogy a telco cégek korai stádiumban vannak a közösségi média használata terén. Egy újabb brand szerepeltetése nem tett volna hozzá ehhez a kijelentéshez, különösen úgy, hogy a Djuice is hasonló szinten áll, mert pl. a nosalty.hu receptoldal valószínűleg a Djuice marketing erőforrásainak töredékéből gazdálkodva kétszer annyi (és aktív) Facebook rajongóval rendelkezik.
Szóval értem én, hogy vakok között félszemű a király, de itt nem mindenki vak…
@Márk: A hozzászólásomban magánszemélyként jeleztem egyetlen, számomra fontos észrevételt. Erre Ingrid reagált, amivel nem értettem egyet.
A fogalmazásban lehet „reklámszag”, elismerem. Személyes vonatkozás, szakmai ártalom, fene tudja. Hiszek abban, amivel foglalkozom, de talán kicsit túlpörögtük ezt a kérdést… Annak örülök, hogy nem a „Nem szeretnék adót fizetni” oldalt hoztad fel példának, No Salty-ért én magam is rajongok, a djuice oldalért nem.
Kncekod my socks off with knowledge!