A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Napi Gazdaság konferenciáján hozta nyilvánosságra az MRSZ és az IAB Hungary az előző évre vonatkozó, becsült nettó reklámköltési adatokat (pdf).
A legfontosabb hír a számunkra, hogy az IAB becslése szerint az online piac – a várakozásokkal ellentétben – nem csökkent, sőt 6,9%-kal növekedett az előző évhez képest. A teljes nettó online reklámköltés 23,3 milliárd Ft volt, amivel az internet 14,4%-os részesedést hasított ki a teljes reklámtortából. (A mobil hirdetési piac mérete 2009-ben 480 millió Ft volt.) Tovább »
Az alábbiakban egy kivonatot osztunk meg az IAB Europe MCDC kutatásának Magyarországra vonatkozó adataiból, amely eddig csak az IAB tagok számára volt elérhető. Az online adatfelvétellel zajló kutatást az inSites Consulting bonyolította le 2009 júniusában 16 európai IAB tagországban, összesen több mint 32 ezer internetező megkérdezésével. A minta reprezentatív az országok 15 évnél idősebb (heti) internetező közönségére. A kutatás során az internethasználati szokásokat, online tevékenységeket, valamint attitűdöket vizsgálták.
A hazai internetezőkről számos hasonló adattal rendelkezünk, érdemes azonban megvizsgálni, hogy miben térünk el az európai átlagtól. Tovább »
A Twitter egyre inkább kezd „hot” témává válni itthon is, ahogyan komoly ügyek és bejelentések kiindulópontjává válik. Ahogyan Konrád is mondta, nem a hazai használók számossága a lényeg, hanem az, hogy kik használják a szolgáltatást, hiszen rajtuk keresztül jut el az információ a tömegekhez. De mégis, számszakilag mit tudunk a hazai csiripelőkről? Tovább »
A tavalyi évhez és ígéretünkhöz híven íme néhány prezentáció az idei Internet Hungary konferenciáról. Tovább »
Foglalkoztunk korábban olyan ingyenes forrásokkal, ahol a hazai internetező közönséggel kapcsolatos információk érhetők el. Ezek a források általában a teljes közönséggel foglalkoznak, ezért is érdekes a Sanoma internetezonok.hu oldala, amely – nem meglepően – az internetező nőkkel foglalkozik. Természetesen a nők célcsoportja is számos – pl. demográfiai és attitűd – változó mentén szegmentálható tovább, de ez már nem úszható meg fizetős kutatások nélkül.
A nemrég átdolgozott oldal egyrészt a Webaudit, másrészt a TGI adataira támaszkodik, s jó kiindulási alapot jelent az általános tájékozódáshoz.
Tovább »
Update (aug. 21.): Az IAB Europe utólag visszavonta az engedélyt a közép- és kelet-európai regionális összehasonlítást bemutató grafikon közlésére, ezért ezt eltávolítottuk a posztból.
Az IAB Europe éves reklámköltési riportja, az AdEx fontos tájékozódási pontot jelent az online területen dolgozók számára. A riportot 19 európai ország IAB tagszervezeteinek azonos metódus alapján gyűjtött adataiból állítják össze a PricewaterhouseCoopers (PwC) közreműködésével, s hiteles képet nyújt a teljes európai online piac méretéről, s ezeket országok és formátumok szerinti bontásban is közli. Magyarország (Horvátországgal és Romániával együtt) először szerepel a kimutatásban. A 2008-ra vonatkozó legalapvetőbb adatok két hónappal ezelőtt láttak napvilágot, augusztus folyamán pedig megérkezett a teljes riport. Az alábbiakban az IAB Europe engedélyével exkluzív adatokat (is) közlünk az AdEx 2008 dokumentumból. Tovább »
Néhány helyen már megjelent a hír, hogy elindult az Adverticum AdStat nevű szolgáltatása, amely az általuk kiszolgált hirdetésekkel kapcsolatos bizonyos statisztikákat tesz elérhetővé. Az AdStat a böngészőkre, flash és silverlight verziókra, képernyőfelbontásokra, operációs rendszerekre, bannerméretekre és hirdetői kategóriákra vonatkozóan jelenít meg adatokat.
A nagyobb hazai médiatulajdonosok többsége – Origo, Sanoma, Adaptive Media, Evo Media, General Media stb. – Adverticumot használ a hirdetései kiszolgálására, így az AdStat adatokat – legalábbis technikai szempontból – nyugodtan tekinthetjük érvényesnek a hazai internetezők egészére nézve. Az adatok egy része nem is túl meglepő, különösen azok számára, akik követték ezeknek a számoknak a változását. (Nagyobbat szólt annak idején, 2007-ben a kirowski első TechStat riportja.)
Érdekesebb kérdés, hogy mire használhatók ezek az adatok? Tovább »
A romániai online reklámpiaccal kapcsolatban – Bulgáriához hasonlóan – ismét Szabó Ákos volt a segítségünkre. Az alábbiakban az általa készített audit riportra, s az általa is használt, az Initiative Media Romania által kiadott Media Fact Book Romania (2008, pdf) című kiadványra, valamint az IAB/PwC vonatkozó riportjaira támaszkodva mutatjuk be a romániai online hirdetési piacot. Tovább »
A külföldi piacok sorozatunk mai epizódja Bulgáriával foglalkozik.
A bolgár piacról Szabó Ákost kérdeztük, aki tavaly szakértőként dolgozott kint az Investor.bg-vel, a helyi piac harmadik legerősebb médiatulajdonosával, s így első kézből ismeri a helyi viszonyokat. Tovább »
A külföldi online reklámpiacok sorozat legújabb darabja egy egészen távoli helyre merészkedik, amely nem más, mint Új-Zéland.
Új-Zélanddal szerencsés helyzetben vagyunk, mert egy volt kollégánk, Kiss István (képünkön) költözött oda a családjával, így könnyű volt kapcsolódási pontot találni. István, ahogyan a red-stars-os/arcus-os idők előtt itthon is, az OMD médiacsapatát erősíti.
Istvánt is a “szokásos” kérdésekkel bombáztuk, és ezúton is köszönjük a válaszait. Tovább »
Az IAB hazai tagozata kiegészítette a korábban közzétett adatait, így az alábbi prezentációban már 2000-ig visszamenőleg láthatjuk a hazai online reklámköltés adatokat. A prezentációban (6. dia) 2006-ig az MRSZ Internet Tagozatának becslése szerepel. Az IAB Hungary a 2008-ra alkalmazott metódus alapján pontosította a 2007-es MRSZ becslést, így a hazai IAB hivatalos adatai szerint az online reklámköltés abban az évben 15,3 milliárd Ft volt (az MRSZ becslés 2007-re 14,01 milliárd Ft). Ennek megfelelően az online reklámpiac 2008-ban 42%-kal nőtt az előző évhez képest (7. dia), és 10,8%-kal részesedik a teljes reklámtortából.
Régóta tervezzük egy külföldi online reklámpiacokkal foglalkozó poszt-sorozat indítását, amely mindig egy-egy országra fókuszálva mutatja be a helyi viszonyokat. Olyan kérdéseket járunk majd körbe, mint a penetráció aránya, az online reklámköltés összege és összetétele, a legjelentősebb helyi online médiumok és ügynökségek, közönségmérések, adserverek stb. Azaz csupa olyan témát, amelyek a blogon egyébként is elő szoktak fordulni.
Csehországgal kezdünk, a folytatásban viszont egyelőre csak reménykedni tudunk, és kérünk minden kedves Olvasót, aki lát fantáziát a dologban és rendelkezik külföldi – lehetőség szerint grafomán – médiás (!) ismerőssel, hogy lásson el bennünket kontakttal. Hálánk nem marad el.
A cseh online piacról Martin Beneš-t, a Mather Advertures média igazgatóját kérdeztük, akivel egy nagyon régi (értsd az online-os idők előtti) ismerősön keresztül sikerült összeismerkedni, és egy hosszúra nyúlt társas italozás után a kontribúcióra rávenni. </énblog>
Íme a szám-fetisiszta* kérdések és Martin részletes válaszai a cseh online hirdetési piacról. Tovább »
A TNS listaáras adatai alapján készített elemzésünk és a MOHI net-net áras adatok mellett idén is közzétesszük az előző éves nettó reklámköltésre vonatkozó MRSZ becslést. A szám kavalkád további gazdagítására immár IAB Adex adatok is elérhetők, melyeket idéntől minden évben az MRSZ becslésekkel együtt fognak nyilvánosságra hozni. Tovább »
A külföldi példákon felbuzdulva úgy gondoltam, itthon sem lenne haszontalan egy olyan lista, amely összefoglalja a leggyorsabban növekedő hazai oldalakat. Varga Karcsitól (Medián) kértem is egy olyan 2008-ra vonatkozó listát, amely a havi belföldi egyedi látogatószám alapján leggyorsabban növekedő Webaudit foldereket tartalmazza. (A Webauditban a folderek rovatok, site-ok, site-csoportok, médiatulajdonosok egyaránt lehetnek.) A lista csak azokat a foldereket tartalmazza, amelyeknek már januárban is volt a Webauditban publikus eredményük. Fontos azonban, hogy az organikus bővülés mellett akvizíciók és partneri együttműködések is eredményezhetik egyes médiatulajdonosok növekedését. Íme a top 100-as lista: Tovább »
A múlt héten váltak publikussá a 2008-ra vonatkozó MOHI adatok, érdemes ezeket is összefoglalni, illetve összevetni – amennyire lehetséges – a TNS listaáras adataival. Tovább »
A Rabbitblog hagyományaihoz híven, a TNS Media Intelligence jóvoltából idén is közöljük az előző éves hazai listaáras online reklámköltésre vonatkozó adatokat. Tovább »
A kisebb-nagyobb kihagyásoktól eltekintve szép évet zárt a Rabbitblog. Köszönöm, hogy toleráltátok, sőt értékeltétek az irdatlan hosszú posztokat. Az egyik legfontosabb eredmény számomra, hogy az RSS feliratkozottak számát sikerült megduplázni (250-ről 500-ra). Az “év végi zárás” utolsó elemeként gyorsan áttúrtam a Google Analytics-et, hogy megnézzem, mi volt, amit legjobban szerettetek legtöbben olvastatok idén. Tovább »
Szerencsére a kutatócégek minden évben hasznos adatokat felvonultató prezentációkkal készülnek az Internet Hungary-re, s ezek fel is szoktak kerülni a hivatalos oldalra. Idén is elkezdtek felkúszni az első prezentációk, ezek közül szemezgettünk néhány hasznos darabot. Tovább »
A Rabbitblog méltán népszerű kabalaállata (gyk. a nyúl) egy ideje kevésbé képviselteti magát az oldalon, aminek prózai oka, hogy egy költözésnél sikerült elveszítenünk az fla-t, ahol lakott. Nyuszi eredetileg egy flash banner része volt, amit az első, még freeweben vezetett (kőkemény) énblogunkra fabrikáltunk három évvel ezelőtt. Igen, ez volt az, ahol kézzel írtuk a html-t, mint az állatok, és miután hallottunk az rss-ről, azt is írtunk hozzá – szintén kézzel =:D Visszakanyarodva a jelenhez: most végre vettük a fáradságot, hogy nyuszit újrarajzoljuk, maradva a vektoros grafikánál, mert az jó.
A szülinapi újjászületés örömére a nyúl egy rövid prezentációval kedveskedik nektek, amiben a hazai közösségi média legfrissebb adatait mutatja be. Fogadjátok szeretettel =:) Tovább »
Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)
Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)
Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. Tovább »
Hozzászólások