Mától elérhetők a már említett Kattintó Klikk kutatásunk részletes eredményei, illetve egy vágott verzió 3 posztban feldolgozva:
A kutatás főbb eredményeit összefoglaló prezentációnk magyarul és angolul is elérhető.
Íme a teljes tanulmány – a szép dizájnért pedig @hiprát dicsérjük: Tovább »
Régi nyűgje a „tradicionális” hirdetőknek, hogy az online kampányok esetében a számos, sokszor nehezen értelmezhető statisztikai adat között olyan klasszikus mutatószámok nem jelennek meg, mint a célcsoportelérés mértéke és a célcsoport hirdetésekkel való találkozásának gyakorisága. A Gemiusnak van egy terméke, a ProfileEffect (gPE), ami pontosan arra jó, hogy az adott kampány által elért közönségről szolgáltasson adatokat. Ebben a posztban az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat osztjuk meg. Tovább »
Az IAB és Gemius közös, friss és ropogós 190 oldalas (!) riportja Közép és Kelet Európa online piacait mutatja be. A riport egy általános penetrációs és reklámköltési áttekintés után Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna online piacát tekinti át. Tovább »
Ipsos-Gemius. Mintha egy ókori görög egy ókori rómaival szövetkezne.
Ez lenne a digitális jövő 2010-ben? :) – H.A.
Update: A Medián levele és Novák Péter válaszlevele után a MAKSZ állásfoglalásával lezártnak tekinthetjük a tender ügyét. (via Nop @ Keresőmarketing nap)
Hónapok óta vártuk az online közönségmérési tender győztesének hivatalos kihirdetését (ami természetesen pont a szabadságunkra esett – a szerk.), míg végre megjelent a hír, hogy a Gemius-Ipsos páros nyert. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hazai piac (azaz az ügynökségek és a médiatulajdonosok/sales house-ok) a szerződéskötés időpontjától kezdve a két kutatócég forgalmi (gemiusTraffic) és közönség (gemius/Ipsos Audience) adatait fogadják el, szemben elsősorban a Medián webAUDIT-tal és a Medián-GfK-féle webAUDIENCE-szel, másodsorban pedig a Nielsen Online-nal, amelynek egyelőre itthon nincs meg a bevezetett közönségmérési szolgáltatása.
Mit jelent ez? A piaci szereplők ezentúl nem a webAUDIT-ot nézik majd a látogatottsági adatok – egyedi látogatók, látogatások, oldalletöltések – miatt, hanem a gemiusTraffic-et vagy annak nyilvános felületét, amely jelenleg az opa.gemius.hu alatt érhető el, de hamarosan a realtime.gemius.hu új oldal váltja majd fel. A site-ok közönségének vizsgálatához, célcsoport elemzésekhez és az online médiafogyasztási szokások vizsgálatához pedig a gemius/Ipsos Audience az elfogadott, nem pedig a webAUDIT adatokon alapuló webAUDIENCE.
A részletekről Kovács Marcival, az Ipsos kutatásvezetőjével beszélgettünk. Tovább »
A kutatások összehasonlításánál érintettük, hogy készülőben van a webAUDIENCE (pontosabban kezelő szoftvere, a MEMRI) médiatervezői modulja, azonban béta állapota miatt még nem érdemes vele foglalkozni. Várható volt, hogy a másik oldal, a Gemius és Szonda Ipsos páros is előrukkol majd hasonló megoldással. A múlt heti workshopjukon bejelentették, hogy 2009 II. negyedévétől a Média Navigátor online kampányok tervezésére is alkalmas lesz. A részletekről Kovács Marcit, a Szonda Ipsos kutatásvezetőjét kérdeztük. Tovább »
Mint tegnap beharangoztuk, ma a gemius/Ipsos Audience (gIA) kutatásról lesz szó. Tovább »
Több ízben írtunk már a hazai internetező közönséget vizsgáló kutatásokról, a kutatásmódszertani megközelítést azonban eddig nem kockáztattuk meg. Ennek több oka is van, melyek közül a legfontosabb, hogy nem érezzük magunkat kellő háttértudással felvértezettnek. Több irányú nyomásra azonban szerkesztőségünk mégis úgy döntött, hogy erre a területre is bemerészkedik, nem restelltük azonban megnevezett és meg nem nevezett szakértők véleményét kikérni. Tovább »
A korábbi, kutatásokról szóló posztok folytatásaként ezúttal a gemius/Ipsos Audience és a webAUDIENCE kutatást hasonlítjuk össze. Tovább »
Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)
Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)
Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. Tovább »
A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:
- az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
- a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
- a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).
A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
Tovább »
Hozzászólások