Az oldal egésze flash-ben készült, amit egyébként ki nem állhatok, de természetesen képes vagyok ettől a személyes vonaltól elvonatkoztatni. =:)

Először is: a site valami egészen érdekes felbontásra lett “optimalizálva”, a főoldal hasznos területe kb. 600*400 pixel, de más aloldalakon sem lő túl a 800*600 pixelen.

Azután: az oldalnak nincs szöveges menüje, a felhasználónak el kell játszogatnia azzal, hogy az oldalirányba csúszó képen találjon olyan pontokat, amik feldobnak lebegő menüpontokat. A menüpontok sorrendje számomra ismeretlen logika szerint lett kialakítva. Innen tematikus aloldalakra lehet jutni, ahol szintén nincs szöveges menü, de legalább egyértelműbben vannak jelölve a kattintható részek. A site elég sok aloldalból épül fel, de sajnos egyiknek sincs saját URL-je, így véletlenül sem lehet az egyes tematikákra linkelni.

Továbbá: mivel az oldal többnyire programlehetőségeket ajánl, jellemzően olyan információkat tartalmaz, amiket jó lenne kinyomtatni és magunkkal vinni. Erre azonban sajnos nincs lehetőség: a nyomtatási kép tinta-pocsékolóan színes, ráadásul torz is. Esetleg több screenshotból össze lehet ollózni a nyomtatni valót, mert a szöveg ugyebár a flash mélyén rejtőzködik, így egyszerűen kopipésztelni sem lehet.

Végül: látszik, hogy a site-készítők törekedtek arra, hogy trendi cuccok is legyenek: van ugyanis widget. A probléma csak annyi, hogy olyan megoldást választottak, amihez a felhasználónak egy másik programot is telepítenie kell. Innentől a júzerek egy jelentős részét gyorsan el is vesztették: bonyolult a telepítés, túl nagy a macera. A másik gond az, hogy a widget nem kínál semmi olyan szolgáltatást, amit mondjuk egy Google desktopon nem az elsők között állítottunk be. (És újra előkerül az URL probléma is, hiszen véletlenül sem tudjuk ajánlani a widgetet az ismerőseinknek. “Te figyelj, felmész az oldalra, levadászod a képen azt a tagot, és utána a sarokba klikkelsz kétszer – na ott van!“)

A full flash vs. SEO sirámokat és megoldási kezdeményt meghagyom az illetékes kollégáknak. =:)

Íme a listám:

#1 Eredetileg történésznek készültem, és ha nem tojtam volna a latinra, akkor éltanulóként másodévben beszippantott volna a medievisztika tanszék.

#2 Egy régi barátnőmmel felmásztunk a Szabadság-hídra és huszadik századi jeleket rajzolgattunk.

#3 Nyelvi náci vagyok, ki nem állhatom az igénytelen helyesírást és nyelvhasználatot. Igen, itt a saját, szubjektív ítéletem jelenti a mércét. Utálom például a “vok” szót, meg azt, ha valaki cseten kívül “h”-t használ a “hogy” helyett, nem teszi ki a vesszőket és nem hagy szünetet a megfelelő helyeken… Meg egyebeket is. Grrrrrrr. =;)

#4 Van egy zsiráf-mintájú kabátom, ami egyszer volt rajtam, és akkor is metróverekedésbe torkollt.

#5 Ez talán már köztudott (lol), de fizettem a Web 2.0 konferencia jegyért. Cserébe viszont megismertem egy csomó remek embert, akiket most nem neveznék meg, nehogy kimaradjon valaki.

Áldozatok:

BDK
Dw
Elefánt
Sdw
ZhaoMan

Igaz, a jelöltek sehol sincsenek a hazai blogszféra szexszimbólumaitól (lol), de azért van egy-két elviselhető példány közöttük. Most éppen a szőkés fürtök jönnek be, úgyhogy Hans Keirsteadra szavazok (balra). Különdíjra pedig Evan Williams-et (Blogger.com, Odeo…) terjesztem fel (jobbra). Picsulás rövid úton, itt és most befejezve.

Egy mérnök vagy akár a sysadmin pikk-pakk összedobhatna egy open vpn-es kapcsolatot, amelynek segítségével elérhetjük – jogosultságainknak megfelelően – munkahelyünk szerveit, és nem csak azokat, hanem a telefon alközpontot is, így azon keresztül bonyolíthatnánk le hívásainkat, méghozzá a cég által kiharcolt nyomott árakon. A levelezésünk külső elérése még ennél is egyszerűbb. Ráadásul a levelezőprogiba nemcsak emailek, hanem faxok, hangposták is integrálva lehetnek, illetve onnan emailt, faxot, hangüzenetet, SMS-t is lehetne küldeni. Nem kötne semmi a helyhez, nem kellene feltétlenül a munkahelyen lennünk. Minden a rendelkezésünkre állna: levelek, fájlok, template-ek, korábbi munkák. Nem kellene irodát fenntartani, csupán egy szerverszobát, meg néhány tárgyalót az IRL híveinek.

Ha eltekintünk attól, hogy emberek vagyunk (amitől persze nem lehet :), mint ilyenek pedig társas lények, akik a motiváció függvényében készek az önálló (értsd: kevésbé ellenőrzött) munkavégzésre, akkor akár kezdetét is vehetné egy új világ, amelyben a tér, ahol vagyunk már nem számít többé. Ugyanazt a munkát el tudnám végezni otthonról, egy kávézóból vagy a tengerparton fetrengve, az irodai élet, a reggel 9-től este 6-ig (meg tovább) mint olyan megszűnne. A lehetőség már évek óta adott, mégsem sikerül beférkőznie a köztudatba…